Erre voltam hivatalos, kapcsolattartási céllal egy régi topiktárshoz, aki épp akkoriban habarodott bele a kávéba. Meg is kaptam életem két legjobb kávéját, aztán az élmény hatására egy héttel később lekocogtam a Tamp & Pullba, ami a világ lokálisan legjobb kávézója, amint az közismert.
Később áttértünk a borokra, sikerült egy kiváló spontán sort összerittyenteni: kezdetnek egy Ráspi Mágus 2007-et bontottunk. Ez a bort, akárcsak a Furmint Február kapcsán megénekelt Vióka furmint, szintén nem érett sokat a palackban, nem tett szert új izgalmakra, különösebb komplexitásra, egyszerűen csak összesimult, megszelídült, és legszebb arcával fordult felénk. Öröm volt inni, mindketten teljesen nyilvánvalónak éreztük, hogy jókor nyitottunk rá, többet, vagy mást egyikünk sem várt volna tőle. Elérte a 7 pontot, ami erős és szerencsés kezdésnek tűnt.
A következő bor egy kis Olaszországból megmentett Paleo Rosso 2009 volt, a szuperérett alapanyagból ügyesen elkészített, erősen rumosdiósra hordózott szupertoszkánok minden tehetségével, őt 8 pontra adtuk, és a végén érkezett a házigazda eleganciája egy Casanova di Neri Tenuta Nuova 2004 képében.
Mély, átlátszatlan gránátszíne volt. Sok fát kapott, de kilátszott alóla a bor, cseresznyelekvár, cédrus, édesfűszerek szerepeltek a listán. Szájban villantott igazán nagyot, hosszú és koncentrált volt, olyan hosszal és mélységekkel, ami csak az igazán nagy borok sajátja. Aromáiban az illatára hasonlított, rengeteg puha tanninnal, ami a 14,5% szeszt játszva elbírta. Magasabb ligában játszik, mint a fiatal szupertoszkán. Ez bizony 9 pont, és több szempontból is szerencsésnek éreztük magunkat. Nem csak jókor nyitottunk rá két borra is, hanem igen szerencsés és nyilvánvaló sorrendbe sikerült rendezni őket a pontszámok tekintetében is. Nyilvánvalónak éreztük, hogy minden bor egy szinttel magasabbról tekintget vissza a másikra, kétség sem férhetett hozzá, hogy egy igazi gyöngyszemre akadtunk.
Ezen az alkalmon felbuzdulva döntöttem aztán úgy, hogy a legfőbb ideje már megvizsgálni Mátéék Brunelloját. Az is igen hasonló stílusú és aromatikájú bor volt, de a Tenuta Nuova az elképesztő koncentrációja és hossza miatt simán rávert másfél pontot.
Hát, a Casanova di Nerit bizony nem én bontottam, köszönet érte.
